Oké feldobta az agyamat ez a cikk 😛
Mondjuk megvan rá az okom, három gyerekből három nem beszélt két éves kora előtt, a harmadik még most sem, három és fél évesen, vagyis beszél, de gyakran tippelek még én is, hogy mit akart mondani.
Első gyerek: egy évesen kimondta az első szót: nem! Még hogy anya vagy apa 😀 Nem! Ez az egy szó maradt nála egészen 2,5 éves koráig, időnként mondott egy-egy szót, de leginkább semmit. A kérdés öcsi születésével oldódott meg, onnantól csak akkor nem beszélt, ha aludt, olyan négy éves koráig. Cserébe jól érthetően fejezte ki magát, és választékosan, a logopédiai szűrésen derültek ki csak a hanghibák, amik nekem fel sem tűntek addig.
Második gyerek: nála tovább tartott a nem beszélek korszak fél évvel, ő mutogatással tökéletesen megértette magát, mikor oviba került a 3. születésnapja előtt egy évvel, akkor kezdett el beszélni, pár mássalhangzót kihagyott, és lassan, szabatosan beszél a mai napig, viszont be nem áll a szája reggeltől estig.
Harmadik gyerek:egy éves kora közül elkezdett beszélni, aztán valamiért megtorpant. Folyamatosan beszél, ha hagyja a középső szóhoz jutni, de kevés kivételtől eltekintve érthetetlen amit mond. Szinte csak magánhangzókat használ, illetve erősen h-sít mindent a mássalhangzók helyett. Bár folyamatosan javul az érthetőség, csak lassan. Most három és fél éves lesz mire oviba kerül, kapni fog logopédiai fejlesztést és szenzomotoros tornát, ha jól emlékszem a határozatra.
Cáfolnám a cumi elméletet, egyik gyerek sem volt cumis, sőt a legkisebb még a cumisüveget sem bírta elviselni:/ A segít neki a nagyobb testvér sem igazán illett rá a két kicsire, annyira nem volt segítőkész a legnagyobb 🙂 A mutogatás beszéd helyett pedig csupán a középsőnél jött be, továbbá nincs okostelefon vagy tablet itthon, ami miatt nem beszéltem volna hozzájuk, illetve 5 évvel ezelőtt még nem igazán léteztek, nem olyan régiek ezek a kütyük, hogy ez miatt ne beszéljen egy gyerek.
Ami nagyon rásegít a beszédfejlődésben, vagyis elindulásban, az az éneklés. Lehet mondókázni, meg ütemre lovacskáztatni a gyerekeket, és élvezik is, de sokat igazán nem lendít a beszédindulásukon, tapasztalatból tudom. Ha nagyon nehezen akar megindulni egy gyerek beszélőkéje én az éneklést javaslom, és nálunk fő kedvenc Wörös Sándor megzenésített versei, de a gyerekdalok is jók. Én arra biztatnék mindenkit, akinek nem akar beszélni a gyereke és elmúlt két éves: nem az X-faktorba akarsz jelentkezni, szóval énekelj bátran a gyereknek!
Még egy utolsó tanács: három éves korig érdemes várni, utána semmiképpen! Ha addig nem beszél vagy rosszul érthető a beszéde, érdemes utánajárni, hogy merre induljunk el, hol kell kérvényezni a vizsgálatot, hogy logopédiai fejlesztést kapjon a gyerek. Mert minél később kap fejlesztést, annál nehezebben pótolja, és nem csak egy évet kell ráhúznia az oviban, mert még nem elég érett, hanem esetleg az helyett logopédiai osztályba kell járjon. Ami nem egy rossz dolog, hiszen célzott fejlesztést kap a kicsi, viszont ez is egy plusz év az iskola elkezdése előtt, illetve még az első években is kap logopédiai foglalkozás, ami szintén nem haszontalan, viszont az időben kezdett logopédiai foglalkozás elősegíti gyermekünket, hogy utolérje a többieket, mire iskolakezdésre kerül a sor, és ezekre esetlegesen már nem lesz szükség
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: